Thököly Happy Mass az én szemszögemből

Úgy tekertem, mint egy állat, hogy odaérjek a Millihez 5-re. Azt olvastam ugyanis, hogy ötkor lesz a Happy Mass.
Persze most olvasom, hogy volt egy közlemény, miszerint később jöjjek, de ezután volt egy angol közlemény, hogy 5 PM.
Gondoltam - mivel voltam katona - az utolsó parancs van érvényben.
Illetve amikor ránéztem a weboldalra, Kükü magyar nyelvű bejegyzését nem is láttam.
Nem csak én voltam így vele, ketten álltunk a sarkon 20 percet, mert benn a Millin nem láttam senkit. Persze engem legalább beengedtek, helyesebben akkor éppen nem volt ott a szekurittty. Miután odabenn nem láttam senkit, kijöttem. Így kerültem a sarokra és vártam, miközben azon gondolkodtam, hogy elnéztem a napot, vagy a hónapot, vagy az évet.
Aztán befutott Peta, ő szintén ötről tudott. Így már ketten vártunk, de legalább megnézegettük egymás bringáit meg a jó kis esőruhákat. És sztorizgattunk...
Aprópopó: eső
Én azt találtam írni, hogy szeretem az esőt ( http://criticalmass.hu/blogbejegyzes/20090917/szeretem-az-esot )és ezt fenn is tarom. De most egy kicsit kezdtem áthűlni és a mosoly az arcomon egyre kevésbé volt őszinte.
Szerencsére volt egy olyan kósza gondolatunk, hogy esetleg a többiek benn vannak a Millin, az emeleten. Én még soha nem jártam itt, így legalább ezt is láttam.
A folyosón várakozva beszélgettünk a melegben, száradtak a kabátok és egyre többen jöttek. Közben jól megnéztük az összedőlt sátrat is ( http://criticalmass.hu/forum/20091013/osszecsuklott-az-ideiglenes-jegpal... ), tényleg siralmas látvány.
Azt meg kell állapítsam, hogy a bringás arcok jó fejek. Élveztem veletek beszélgetni, mert a közös érdeklődésnek közösségteremtő ereje van. Szóval arra lettem figyelmes, hogy amit mesélek, az érdekel benneteket és a ti történeteiteket is látom a lelki szemeimmel. Mosolygok is hozzá a lelki szájammal...
Szépen telt az idő és egyszercsak összegyűlt a kritikus tömeg. Kimentünk a kapuhoz és ott voltak a többiek. Nem tudom, hányan, de ha saccolnom kellene úgy 50-60-an lehettünk. Persze nagyon nem tudtam körülnézni, mert közben beesteledett és azzal voltam elfoglalva, hogy meg ne fagyjak.
El sem hiszem, hogy pár napja még 30 fokban tekertem a Balatonon ( http://criticalmass.hu/blogbejegyzes/20091013/majdnem-balatonkerules-iga... ), most meg van vagy 4 fok. És még esik is.
Szerencsére nem sokat tökörésztünk, hanem nekiindultunk. Még rendőrök is voltak, akik vigyáztak ránk.
Az emberek a buszmegállókban néztek nagy szemekkel, szokatlan látvány volt nekik a Thökölyn a sok bringás.
Majd megszokják...
Szokatlan élmény volt nekem is, hogy azon az úton, amelyiken pár hónapja még a fogtömést is kirázta a macskakő, most itt suhantunk félszázan.
Ahogy ott tekertem, nagyon nagy hálát éreztem azok iránt, akik kiharcolták, betervezték, megépítették és felfestették amit kellett.
Én már csak ilyen hálás típus vagyok. Még akkor is, ha oda-vissza 3 perc alatt végigtekertünk az új szakaszon.
Könnyű engem boldoggá tenni.
Innen üzenem mindenkinek, aki részt vett a létrehozásában, hogy Sanci is köszöni szépen!
A Millihez visszaérve a biztonsági őr nem nagyon akart beengedni minket, én már kezdtem csonttá átfagyni, így inkább elindultam hazafelé.
A vadiúj Thököly úton, a vadiúj bringasávon.
Október 14-én, 4 Celsius fokban, zuhogó esőben.
Október 25-én is ott leszek a Kiskörúti Bringaút átadásán
( http://criticalmass.hu/blogbejegyzes/20091014/kiskorut-atadas-25-en ), ha valaki megszervezi, akkor szervezetten.
Ha esik a hó, akkor is, elvégre Sztálingrádban is esett a hó...
És a havazást is szeretem.