2014. augusztus 24., vasárnap

Tekeredik, csavarodik és mégsem dezoxiribonukleinsav...

Vettem ugyebár ez a fekvőbringát. Használtan és jó áron.
A használt dolgok vásárlásánál van egy olyan faktor, hogy tudomásul kell venni: lesz mit rajta csinálni.
Ezt elfogadtam és ennek fényében semmi negatív hang nincs az alábbi bejegyzésben. Csupán sztorizgatok.

Szóval, a bringa lánca ugyebár hosszú, ezért két csőben fut. A felsőben jön előre, ez a húzott ág és az alsóban megy hátra, ez a terheletlen, vagy pihenő ág.
A húzott ág csöve vékonyabb, a pihenő ág csövét viszont az előző tulajdonos javította, maga rakott be egy vastagabb, elektromos szerelésekhez használatos csövet. Tökéletesen megfelel a célnak.
Miért írom ezeket: Lassan kiderül...
Szóval Attila barátom, akitől a fekvőbringás fertőzést elkaptam, úgy indul a bringájával, hogy a pedált beállítja a megfelelő helyzetbe és a lábával nyom egy erőset és már megy is. Ehhez a pedált hátra kell tekernie.
Én is ezt próbáltam csinálni, de a pedált hátra tekerve a lánc lejjebb ugrott egy fokozatot, azaz a váltónál valami nem volt rendben. Gondoltam én, hogy ez nem normális, mert az ilyen váltós bringáknál simán lehet hátrafelé tekerni, semmi baj nincs belőle.
Nálam nem, mert a bringa leváltott egyet-kettőt és indulásnál meg próbált visszatérni a beállított helyzetbe, éktelen recsegés-ropogás közepette.
De mitől vált le?
Töprengtem ezen és arra jutottam, hogy a láncvezető cső feszíti kifelé a láncot és ezért.
Így a láncvezető, alsó csőből levágtam annyit, hogy még a hátsó kerék felnijéig érjen. Aztán később még többet, mert felesleges túl hosszan csőben vezetni a láncot.

Semmi változás.
Állítgattam a váltót, semmi változás.
Olajoztam, semmi...
Aztán ma, ahogy nézegetem a láncot, azt vettem észre, hogy mintha tekeredne. Azaz, mielőtt a csőbe belemegy, már nem vízszintes, hanem srévizavé áll. Azaz átlósan, keresztben.
De mitől?
Gondoltam, hogy hátha vájatot csinált már a csőben és ez a vájat nem engedi befordulni rendesen.
De ahogy a csövet tekergettem, a lánc nem tekeredett, azaz a csőben semmi hiba nem volt.
Amúgy is, a cső majdnem új, nem lehetett ideje így bekopni.
Akkor mi van???
Gondolkodtam és ahogy lenni szokott, megvilágosodtam:
Vettem egy alkoholos filcet és befestettem vele a lánc felém eső oldalán pár szemet. Aztán a pedált hátra tekerve figyeltem, hogy mikor bukkannak ki a túloldalon.
Semmikor.
Illetve a láncot teljesen körbetekerve kétszer jelent meg újra a jelölés az én felemen.
Úgyhogy most lassabban tekerve néztem a túloldalt és lám, ott a jelölés.
Azaz a csőben a lánc tett egy 180 fokos fordulatot.
Aki rátette a csövet, amikor szétszedte a láncot, aztán áteresztette a csövön, nem figyelt oda, hogy a lánc ne tekeredjen meg. Megtekeredett. A túloldalon meg összerakták a szemet, fordítva.
Így a szerencsétlen lánc nem tudott mit tenni, a csőben tett egy fordulatot. Az első fogaskeréknél is feszült és a váltóra érkezve, a terelőkeréknél is.
És ezért váltogatott le a bringa, ha hátrafelé tekertem a pedált.
Józsi barátom, aki egyben a szomszédom és nincs a szótárában a "nem" szó, most is segített és egy pontozóval és egy 100-as szeggel szétütöttük a láncot, majd a csavart kivéve raktuk össze újra.

Az eredmény?
Hihetetlen!
Már mentem ezzel a bringával úgy 300 kilométert és egészen hozzászoktam, hogy a lánc surrog, de mint az állat a csövekben. Azt gondoltam, ez a normális.
Aztán ahhoz is hozzászoktam, hogy a váltó hangos, azaz zörög.
Most meg?
Néma csend.
Egy diszkrét súrlódási hang hallható csak a felső csőből, mert a húzott ágon ugyebár feszül a lánc és törvényszerűen súrlódik a nem tökéletesen egyenes csőben. De ez is szinte alig.
Alul meg?
Síri csend és hullaszag.
És a pedált nyugodtan tekehetem hátra, nem vált semerre a váltó.
Doxa.

A hajtáslánc csendes és megbízható lett.
Szóval a nagy tapasztalat:
Egy rekumbens bringánál sosem tudhatod, hogy mi történik a vezető csövek belsejében, úgyhogy GYANAKODJ!

2014. augusztus 18., hétfő

Feküdj!!!

"Öreg vagyok, napról napra gyengülök..."
Amikor az ember 42 éves, akkor 42 éves. Hiába vagy fejben még 24, a tested már jelez. A fiatalokra jellemző, maximum 1 hetes betegségeket felváltják az elhúzódó bajok. Derékfájás, kéz- és vállfájdalmak. És a 35 feletti férfiak 50%-ánál a prosztata is rendetlenkedik néha.
Összefoglalva: minden az ellen szól, hogy mozogj. Mert mozogni fáj.
De akkor mi lesz? Megállunk és elkezdjük növeszteni a sörhasat? Szépen lassan hízunk és elfogadjuk, hogy ez így helyes? Beszerzünk a betegségeink mellé egy cukorbetegséget is? Tovább terheljük az izületeinket és így egyre jobban fáj a mozgás? És végül már nem lesz kiút a malac életformából?
Valahol az ember azt mondja, hogy NEM! ELÉG!
És mindenki a maga képességeinek megfelelően tesz ez ellen a folyamat ellen.
Én magam régóta bringázom. Már régen 140 kilósnak kellene lennem, ha a genetikát figyelem, de nem lettem. Igaz, csúcsidőszakban voltam már 104, de mostanság már 8-assal kezdődik a tömegem. Nyolcvan valamennyi.
És ez jó. Ha meglesz a 82, amit kitűztem célnak, akkor majd szólok.
Addig is a bringázásról annyit, hogy rövid távokon megoldom én hagyományos biciklivel a dolgaimat, de ezt nem tekintem sportnak. Igaz, az ember mozog, de inkább közlekedés ez, mint sport.
De mi van a hosszabb távokkal? Mi van, ha 50 felett szeretnék tekerni?
Ezt is megoldottam, van nekem jó KTM bringám. Van is benne vagy 100 ezres már, de még mindig Doxa. Na, ezzel már 7-szer kerültem Balatont és sok hosszú bringázáson túl vagyunk már.
De mostanában fájogat a kezem. Az alkarom alapból fáj május óta, azaz 3 hónapja. A vállam is szokott fájni, de ez szerencsére csak hosszabb távokon jön elő. A csuklóm is fájogat néha. Mindez a támaszkodástól van. Akárhogy állítod be a biciklit, támaszkodni mindig kell. És az fáj.
A prosztatámmal 2004-ben kezdődtek a bajok és teljesen meggyógyultam, de biztosan nem tesz neki jót a sok nyeregben ülés. A doki anno azt mondta, hogy ne biciklizzem, de erre azt válaszoltam neki, hogy vágják le előbb a lábamat...
De akkor mi is a megoldás?
Feküdj!
Azaz a rekumbens bringa. Nincs nyereg, a prosztata nyugszik. Nem kell támaszkodni, így a kéz sem fáj. És nem mellesleg a légellenállás annyira kicsi, hogy átlag 10 km-rel többet lehet vele menni, mint ugyanazon a szakaszon a normál bringámmal.
A rekumbens bringa drága mulatság. Ha rákeresel, azt fogod látni, hogy 600 ezres körül vannak újak. Na, 600 ezrest akkor sem adnék bicikliért, ha lenne 600 ezresem ami nem kell éppen sehová.
Ilyen az én életemben nem lesz soha.
De használtban egész jókat lehet venni egy normál bringa áráért.
Én elmentem egészen Bajára, de megérte.

Igaz, a fényképek alapján egy másikat néztem ki, de végül ez lett belőle.
Este hat körül értünk haza a bringával, naná, hogy ki kellett próbálni. Nagyon féltem tőle, hogy fogok vele boldogulni, de szerencsére jó érzékem van a bringázáshoz, így gyakorlatilag 10 perc alatt tanultam meg vele menni. Gyorsan tettem rá egy lámpát és el is indultam Nagymarosra. Útközben videóztam is, itt nézheted meg:
Ahogyan a videóban is mondtam, a legnagyobb örömöm az, hogy nem kellett vele napokat bajlódjak, hanem egyből ment. Nagymaros 13 kilométer, oda vissza összesen olyan 30-at mentem. Elég is volt elsőre. (A fotó vacak, egy srácot kértem meg rá és nem volt vénája a fotózáshoz...)

A legfőbb tapasztalat, hogy fekvő bringán fel kell öltözni nyakig, mert nagyon fúj a szél és kihűl az ember bele. Hazaérve gyorsan bekötöttem az agydinamót (működik rendesen) és rá egy bazierős lámpát. Kipróbáltam, nappali fényt csinál. Ráhekkeltem gyorsan kisebb táskákat, hogy legyen hová eldugni ezt-azt.
Volt egy kósza gondolatom, hogy ma már ezzel megyek dolgozni, de ez a 75 kilométer második napon még sok lett volna. Úgyhogy szoktatom még magamat és majd csütörtökön megyek vele. Az oda-vissza 150 kilométer lesz, ami már méltó egy rekumbens biciklihez.
A tapasztalataimat majd leírom és teszek fel képeket, de tegnap este már nem volt energiám fotózgatni.