Dobozosból kosaras

Igazán nagyon nem zavart ám engem a doboz és normál használat mellett még évtizedekig elközlekedtem volna vele, de már csak egy hét és Balatont kerülünk a Bakfissal. És ettől parázok. Helyesebben attól parázok, hogy szembe szél esetén meg fogok degleni. Mert egy dobozos bringának van ám légellenállása.

Szóval ezen okból kifolyólag már régen elhatároztam, hogy ha tehetem, a dobozt lecserélem egy kosárra. Mert a kosárnak nincs légellenállása. De honnan lesz kosaram, mármint ekkora kosaram? Több barátom javasolta, hogy lopjak egyet valamelyik Tecsótól. De én meg úgy vagyok ezzel, hogy ha a pokolra kell jutni, akkor inkább a paráznaság miatt jussak, ne lopás miatt. Úgyhogy elkezdtem keresni azokat a cégeket, amelyek bevásárlókocsikat forgalmaznak. Találtam is egyet Lajosmizsén, úgyhogy hajrá! Sok reményt nem fűztem a dologhoz, hogy pont nekem, pont egy kocsit eladnak olcsón... És mégis!

Tegyük hozzá, hogy nagyon jó fejek voltak alapból is, pénteken délután is volt rám türelmük. És amikor elmagyaráztam a dolgot és megmutattam a bakfis képét, egyszer csak INGYEN nekem adták a képen szereplő kosarat. Látták a lelkesedésemet. Hazahoztam és neki is álltam megbuherálni.

Persze korábban leméregettem mindent, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire passzolni fog a kosár a Bakfisra. Mert centi pontosan passzol. Már felcsavarozás előtt láttam ezt.

Nem teszünk fel egy ilyen rozsdás cuccot szép bringára, úgyhogy hazafelé jövet vettem matt fekete akril festéket és lefújtam a kosarat. Így azért már jobban nézett ki.

És ha már nekiálltam, egy fekete bringa nagyon jó terep arra, hogy matricákkal kicsit megbolondítsuk. Lassan éjfél van, így azt nem mondhatom, hogy gyorsan készen lettem, de azért megérte szórakozni vele. Igazából nem is vagyok még kész, de már így is jól néz ki. Íme a matricázott változatról néhány kép:

Közelebbről:

Elölről:

És tessék kapaszkodni, mert hátulról meg brutális! A piros, extra matricákat Andris barátomtól kaptam, köszi még egyszer. Jó cucc, vagy ötször annyi fényt ver vissza, mint az én matricáim. Valósággal olyan, mintha piros lámpák lennének hátul. Van még belőle, holnap teszek fel még. Most ilyen:

Szóval itt tartok most. Sajnos a dolog nem tökéletes, mert a kosár eleje nagyobb kanyaroknál lefogja a kormányrudazatot, de holnap sikítóval kimetszek belőle egy darabot. Így éjfél körül már csak nem akartam sikítózni. 
Olvasói kérdések alapján egy kis kiegészítés: jól látja az, aki azt mondja, hogy a kosárban elhelyezett cuccoknak is van légellenállása. Az a lényeg, hogy a doboznak mindig, tök üresen is full légellenállása van, míg a kosárnak csak annyira, amennyit belepakolok. És a doboz van vagy 15 kiló, a kosár pedig "csak" 10 kiló. Úgyhogy megérte buherálni mindenképpen, de ígérem, hogy a tapasztalataimat megírom majd. Azaz folyt. köv...

Elétek megyek

Valahogy úgy hangzott az első mondat, mint amit a címben leírtam. Egy szimpla elhatározásról szól, hogy a Börzsönyi bringázásra érkező barátaim elé kerekezem, Szobról Vácig, majd velük együtt hazakerekezem. Az elhatározást tett követte, de nem ez az érdekes a történetben.

Az érdekes az a történetben, hogy a dobozossal mentem és egészen jó sebességeket sikerült vele tartani. Mármint odafelé, merthogy odafelé Kryx barátommal nyomtuk és nyomtuk. (A blogger motorja egyszer csak úgy döntött, hogy nem jeleníti meg  Sportypalról beágyazott tracklogot, így kénytelen vagyok linket beszúrni, de erre kattintva a túrát megnézheted és elemezheted te is. Íme:)
A túra részletei ide kattintva megnézhetőek.

Amikor megérkeztünk, jutott némi pihenés, de a legfontosabb megállapításom az, hogy az igazi fekvőbringa bizony az enyém.

És további érdekesség, hogy míg odafelé nyomtuk rendesen és az utat megtettük 1óra 43 perc alatt majdnem 18 km/h-s sebességgel, addig hazafelé nagyon lájtosra vettük, sok megállással. És mégis azt látjuk a hazaút tracklogjából, hogy sokkal több energiát fogyasztottam el.
Íme a hazaút linkje, ide kattintva nézheted meg.
Azt lehet látni, hogy míg odafelé 1354 kcal fogyott, hazafelé 1946 kcal-t égettem el. A mérés azért is objektív, mert van már szívfrekvencia-mérőm és így a Sportypal azt is látja, amikor csak gurulok a lejtőn, azaz éppen lazsálok. Érdekes amúgy megnézni (a térkép job felső sarkában kapcsolgatható gombokkal), hogy miként kapcsolódik össze a magasság (Alt) és a szívfrekvencia (HR). Simán lehet látni, amikor egy dombon felfelé tekertem.
És azt is lehet látni, hogy az első úton a zsírégető tartományban volt az átlag HR-em, azaz végig fogytam, míg hazafelé éppen alatta, így hiába fogyasztottam több energiát, a fogyáshoz ez a poroszkálás nem elég. Nekem ugyanis a fogyáshoz, zsírégetéshez 133 és 144 HR között kell lennem.

Mindent összevetve jó kis nap volt ez és ezen a kétszer 30 kilométeren elnyomtam annyi energiát, mint egy Balaton kerülésen a 206-on szoktam. Érdekes lesz megnézni, hogy a Balaton körön a dobozossal mennyi energiát fogok felhasználni, mert most már biztos, hogy ezzel megyek. Ezzel nekem is kihívás és nem lesz unalmas.
Stay tuned! Nemsokára jön a május 3-a és meglátjuk!
Este még átugrottunk Szlovákiába Helembára meginni egy sört ez pedig azért volt extrém sport, mert országúti kerékkel kavicsos úton tök sötétben nem egy életbiztosítás közlekedni és nem is nagyon öltöztünk fel, így hazafelé már kicsit hüsi volt az esti 4 folk celsius.
Addig is ma elmegyünk egyet a Börzsönybe egy kis magasságot gyűjteni, kellemes kis 65-öst lenyomunk, Márianosztra és Kóspallag, majd Vác útvonalon.

Szintkülönbségek és a bakfis

Miután leadtuk a szavazatunkat, egy hirtelen ötlettől vezérelve és a szép időtől motiválva nekiindultunk a párommal a Börzsönynek. A terv az volt, hogy feltekerünk Márianosztrára, ott eszünk valamit majd hazatekerünk. Közben megállunk valahol napozni kicsit. Én a dobozossal mentem, mert gyűjteni kell a kilométereket a Balatonkör előtt és szoknunk kell egymást. Az első megálló a Mária -forrás volt.

Ez nagyjából félúton van Nosztra felé és itt éppen kéri is az ember lába, hogy álljunk meg egy kicsit. A víz finom és hűs, a környezet festői és nyugodt. Egészen nehezünkre esett továbbindulni. Azért megtettük és hamarosan már a Márianosztra táblánál pózoltunk.

Hazudnék, ha azt írnám, hogy csak a szép idő motivált minket, mert a mai döntésünkben nagy szerepe volt annak is, hogy van Nosztrán egy Hangulat étterem, ahol jó kajákkal várnak mindenkit. Na, erre készítettük a gyomrunkat, nem is hiába.

Igaz, még eléggé előszezonos volt a hangulat, de én nem is bánom, sőt kifejezetten díjazom, ha nincs tolongás. Az nem is volt, viszont finom kaják, azok voltak. Be is nyomtunk fejenként vagy 4000 kcal-t, aztán indultunk tovább. Azt találtam ki, hogy leereszkedünk egy olyan úton, amelyiken anno barátokkal felfelé már feltekertem. Tudtam, hogy nagyjából Zebegénybe lyukadunk majd ki és így is lett. A túráról készítettem útvonal-mentést, bár néha elfelejtettem újraindítani, így a szoftver zöld vonallal kötötte össze a kimaradt részeket. A lényeg ide kattintva így is látszik. Szép helyeken jártunk, senkivel nem találkoztunk.

Zebegénybe érve egy órát feküdtünk a Duna partján, vittem magammal pokrócot, de akár heverőt is vihettem volna, mert a bakfis dobozában még az is elfér. Készítettem panorámafotókat, de valahol elvesztek az éterben. Egy telefon sem tökéletes. Ahogy egy bicikli sem. A bakfis kormánymarkolata ezen a hosszabb úton eléggé törte a kezemet, így rászántam magamat arra, hogy a korábban megvásárolt markolatot feltegyem. Hazaérve ez volt az első. A régit levágtam.

És az újat feltettem. Lehet kapni ilyen aszimmetrikus markolatpárt, ahol a váltó oldali rövidebb.

És a túloldali meg hosszabb.

Na, ez már kényelmesebb lesz. A mai napot összegezve abban megállapodtunk a feleségemmel, hogy minden szabad vasárnapon bringázni fogunk és inkább eszünk valahol valamit, minthogy Ő a vasárnapját főzéssel töltse. Ezt persze én már régen mondogatom, de eddig valahogy nem sikerült rábeszélnem. Szóval a mai nap tökéletes volt, még akkor is, ha a szavazáson sajnos a kevésbé rosszra kellett szavazzunk és nem egy jóra. Szerencsére az életben a legfontosabb dolgokhoz a politikának semmi köze nincs és a bringa az, ami minden napot csodálatossá tud varázsolni. Így volt ez ma is.

Húszvessző, avagy KBFM MÁV!

Tény, hogy én vonattal közlekedem és azzal is fogok. Tény az is, hogy ha valami nem tetszik, azt szóvá is fogom tenni. Nem csak most, mindig. Sosem fogok beletörődni semmibe. Időm van a vonaton ülve...

De az is tény, hogy adott problémára adekvát módon fogok reagálni.

Például, ha a MÁV nem szolgáltat, azért nem fogok fizetni.

Augusztusban feküdt ki az autónk, akkor kezdtünk el vonatozni. Hogy a sors akarta így, az szinte biztos, mindenesetre megszerettük. Mert vonatozni jó, többnyire kényelmes és némi kompromisszum vállalásáért egy tartható közlekedési forma. A havi 49.900,- forint csökkenthető, ha kiváltjuk a Start-klub kártyát, amely éves szinten 250 ezresért biztosít utazást az egész ország területére. 

Ezzel a havi költség 21 ezresre faragható le, ami már vállalható még magánembernek is. Ha a cég, ahol dolgozol, támogatja az utazásodat, akkor nekik is megéri ezt is támogatni, mert 598.800,- azaz ötszázkilencvenezer-nyolcszáz forint helyett 250-ből megvan az éves közlekedésed. Így a vonatozásra elmondható, hogy ebben a formában még olcsó is. Népszerűsítem is, ahol csak tudom.
A vonatozást kerékpározással kombinálva pedig teljesen megoldottam az életemet. Naponta 40 percet jelent minimum az, hogy a vonat nem áll a dugóban és a bicikli sem áll a dugóban. Biciklizni télen is lehet, bár az igaz, hogy idén nagyon enyhe telünk volt.
De! 
És ez a fránya "de" ne lenne ott... Szóval ha a vasút nem szolgáltat, akkor én meg nem fizetek érte.
Mi is a bajom?
Az első nagy bajom az, hogy a havi (nem évi) 49.900,- forintos bérlet mellé van még képük elkérni további 11.200,- forintot havonta (és nem évente) a kerékpár szállításáért. Ezért cserébe az ember vagy húgyszagú kerékpárkocsikban utazik, vagy úgy kell bepájszerolnia a biciklit a kevés férőhelyes bringakocsiba, vagy egyszerűen nincs bringakocsi.
Amikor az ember ezzel kapcsolatosan észrevételt tesz, akkor meg lerázzák. Formalevelet kap, amiben van szó az ősember barlangrajzairól, a vasút történetéről és a felújításokkal kapcsolatos késésekről, csak arról nincs, hogy a meghirdetettektől eltérően miért is nincs kerékpárkocsi a vonathoz csatolva.
Magyarázkodnak, hazudoznak, ferdítenek.
Mondjuk bennem emberükre akadtak, mert az is biztos, hogy amennyiben a panaszomat nem megfelelően kezelik, úgy minden esetben a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz fogok fordulni. MIN-DEN esetben.
Úgyhogy elszórakoztatjuk egymást, de ez az írás nem erről szól.
A mai bejegyzésem arról szól, hogy ha nem kell a fenti képen hűségesen befizetett 11.200,- forint, akkor nem fizetem be. Éves szinten 133.400,- forint marad meg nekem, és ennyivel kevesebbet kap a MÁV. Leszarják, tudom. De ha az én viselkedésem általános, azaz ha más utasok is így tesznek, akkor majd észbe kapnak.
Úgyhogy én ettől a hónaptól, azaz 2014.03.06-tól nem veszek kerékpárjegyet, kerékpárbérletet.
Helyette vettem egy összecsukható bringát, azt jelen esetben még csak össze sem kell csuknom, mert 20' alatt ingyenes. 
A 20'-t a vasút díjszabásából idéztem, ahol 20' szerepel, azaz "húsz vessző", ami megint csak támadható megfogalmazás, ugyanis Magyarországon METRIKUS rendszer van érvényben a vessző pedig ebbe nem tartozik bele, sem a col, amit a vessző jelent. Az átlagos polgárnak nem kell tudnia, mennyi is 20 col és nem kell rendelkeznie colstockkal, amin col beosztásban mérhető a kerék átmérője. A szabályzat ezért azt írja, hogy amennyiben a keréken jól láthatóan fel van tüntetve, de hogy ki által, arról megint nem szól a fáma. Azaz, ha én mondjuk ráírom jól láthatóan, hogy 20', máris ingyen vihetem a bringát.
Na, az enyémnél nem kell ilyet machinálni, mert tényleg húszvessző az átmérője.

Azaz semmilyen szabályszegést nem követek el, ha ingyen szállítom.
Ha esetleg bevezetnék, hogy kerékpárt csak pénzért lehet szállítani, akkor meg majd összecsukom és viszem poggyászként.
Sakk-matt!
Úgyhogy KBFM MÁV!
Így jár az, aki az utasok panaszait nem kezeli, hanem lekezeli. 

Kiegészítés:
A criticalmass.hu-n hívta fel a figyelmemet Hotyhogy arra, hogy a 20' az 20 láb, ami 603 centiméter. Azaz, a hat méter kerékátmérő alatti kerékpár ingyen szállítható.
20" az a 20 col, ami a kerékméret. Csakhát elírták. Gyorsan csináltam is róla képernyőmentést, mielőtt levennék, íme:

Én hülye meg vettem egy másik biciklit, miközben csak a szabályzatot kellene figyelmesebben olvasgatni...

A vasútállomáson kerékpározni tilos - vagy mégsem?

Aki sokat közlekedik vonattal és ezen extrém sportot kerékpározással kombinálja, az biztosan találkozott már a kerékpározást (és a gördeszkázást) tiltó táblákkal, feliratokkal.
Épeszű ember egyébként be is látja azt, hogy a vasút veszélyes üzem, még gyalogosan is. Az más téma, hogy kíválóan alkalmas a félelem gerjesztésére és a kerékpározás elleni uszításra, mert az is biztos, hogy lassan (lépésben) haladni kerékpárral sem veszélyesebb, mint gyalog. Sajnos az a helyzet, hogy az emberek többsége, száguldozna a vasútállomáson, ha engednék a kerékpározást. Így teljesen megértem, hogy tiltják.
Én magam nem is bringázom a vasútállomásokon, de a minap a vasútállomás egy olyan területén kötött belém egy jól felkészült vasutas, ahol szerintem lehet kerékpározni.
Szerinte meg nem és ezen véleményét olyan hangnemben közölte, amelyről majd egy másik írásban mesélek. Most nem ez a lényeg.
A lényeg az, hogy ennek hatására utánanéztem a vasút és a kerékpározás viszonyának és olyan érdekes dolgokat találtam, amelyeket érdemesnek találok megosztani Veletek.
Íme:
Először is KRESZ táblákkal tiltani a kerékpározást a vasúton nem lehet. A KRESZ ugyanis a közúti közlekedést szabályozza, a vasút területe pedig nem közút. Az ilyen táblák tehát tájékoztató jellegűek, ha akarod figyelembe veszed azokat, ha akarod nem.
Sokkal célszarűbb lenne nagy és jól olvasható feliratokon közölni mindezt, vagy a kerékpározni tilos KRESZ tábla mellett szövegesen is kiírni. Ilyet is láttam már. A korábban említett incidens helyszínén semmilyen jelzés nincs.

A vasúton való közlekedést, helyesebben a vasút és az utasok viszonyát a mindenkor érvényes személyszállítási szabályzat tartalmazza, amely ide kattintva elérhető. Logikus lenne tehát, ha az ember ebben találna meg mindent, amely a tőle és a vasút személyzetétől elvárható viselkedéssel kapcsolatos. Logikus lenne.
Amikor ezt a szabályzatot böngésszük ugyanis, nem fogjuk benne megtalálni a kerékpározás tiltását. Nincs benne.
Emiatt fel is hívtam a MÁV-Start Zrt. ügyfélszolgálatát, ahol egy türelmes hölgy tíz perc keresgélés után megválaszolta a kérdésemet (Neki, a vasutasnak tartott tíz percébe úgy, hogy a kollégákkal együtt keresték. Meglett...).

A kerékpározás tiltása nem a személyszállítási szabályzatban van, hanem a díjszabási szabályzatban, amely szintén ide kattintva érhető el. Ebben a másik iratban (105 oldalas) a 93. oldalon találjuk meg a kerékpárszállításra vonatkozó szabályokat. Itt szerepel egyedül az alábbi kitétel, korlátozás:

"A vasútállomás egész területén és a vasúti kocsiban tilos kerékpározni. A vonat teljes megállása előtt a kerékpárral nem szabad a vágányok közé lépni, a peronon várakozni (kivéve a széles szigetperonokat)."

Az első észrevételem tehát az, hogy a kerékpározás szabályait a személyszállításról szóló szabályzatban kellene rögzíteni, mert az utas ott keresi.
De tegyük fel, hogy az átlagos utas olyan mint én (pedig nem), és ugyanígy kutat pár napot a többszáz oldalas dokumentumokban és meg is találja az általam behivatkozott passzust.
Mit tesz ilyenkor az utas?
Az átlagember azt olvassa, hogy a "vasútállomás egész területén" és ebbe bele is nyugszik. Vagy nem?
Mit jelent az, hogy vasútállomás és meddig terjed az egész területe?
Az átlagember - ismeretes még így is: utas - az nem vasutas. Nem ismeri a szakszavakat.
A területhatárok ráadásul nincsenek megjelölve. Nem tudjuk hát, hol kezdődik a vasútállomás. Kvázi, nem tudjuk azt sem tehát, hol kell leszállni a bicikliről.

Ugyanebben a szabályzatban kell keresni a definíciót, amely így szól:

"Vasútállomás, megállóhely: vasúti létesítmények személyforgalmi célokat szolgáló, utasok számára megnyitott területe, ahol a menetrend szerinti személyszállító vonat le- és felszállás céljából megáll."

Tehát akkor értelmezzünk!

Ezexerint van tehát megállóhely, amely nem vasútállomás, tehát a megállóhelyeken szabad kerékpározni (?). A szabályzat ugyanis csak a vasútállomáson tiltja a kerékpározást, lásd feljebb!

A létesítmény (nevezzük így a MÁV bizalomgerjesztő infrastruktúráját) tehát nem teljes egészében vasútállomás vagy megállóhely, mert a vasútállomás vagy megállóhely csak az a része, ahol a vonat le- és felszállás céljából megáll.

Tehát a létesítmény és azon részein, ahol a vonat nem áll, lehet kerékpározni (?).

Mert a beidézett szöveg ezt jelenti.

Összegezve tehát:

Szóból ért az ember. Ha azt szeretnék, hogy a vasút területén ne kekerékpározzon senki, akkor írják azt.
És jelöljék meg, hol kezdődik és hol van vége.

Barkóba

- Na mi van a csomagtartómban?

- Bicikli.

- Na jó, de mennyi?

A régi japán kisgyerekes vicc jutott az eszembe. Ott hifitoronnyal barkóbáztak. Mert hogy olyan kicsik, hogy több is elfér az ember markában. Na, az összecsukható bringa meg olyan kicsi, hogy több is elfér egy átlagos autó csomagtartójában. Még akkor is, ha rendetlenség van...

Szóval régen vágytam én már egy összecsukható bringára, amit a vasúton ingyen szállíthatok. Mert az a havi 11200 forint, amit a 49900 forintos havi bérlet mellé elkérnek a bringaszállításért, nos enyhén szólva is pofátlan. Főleg azt tekintve, hogy az ember ezért a pénzért semmi extrát nem kap, csupán felszállhat a vonatra. Már amelyikre. A nemzetközi gyorsra, na meg a vonatpótló buszra ugyanis nem. Így nem elég, hogy az ember a lerohadt vonat miatt vár vagy egy órát valamelyik vasútállomáson, a kifizetett bérlet ellenére mégsem szállhat fel a mentesítő vonatra. Ha megy a vonat rendesen, akkor is többnyire húgyszagú kerékpárkocsikba kényszerítenek, mert valami barom jó ötletnek gondolta a vécét a kerékpárkocsiba tenni. Így én mostanság az ilyen vonatokon (Fecske) nem a bringakocsiban utazom, hanem az első peronon inkább. Mert az nem tilos. Szóval ezért a gyenge dologért nem szívesen adnék pénzt, ha nem muszáj.

A Decathlonban jártomban-keltemben mire leszek figyelmes? Hogy részletre lehet vásárolni összecsukható bringát. Ahogy nézem a havi részleteket, hát nem azt látom, hogy olcsóbbra jön ki, mint a havi bérlet? Pár hónapig tehát nemhogy ingyen van a részlet, hanem még vagy 2 ezressel olcsóbb is, mintha a nagy kerekű bringát vinném bérlettel a vonaton. Merthogy a vasúton a 20 colos, vagy annál kisebb kerekű bicikli ingyen szállítható. Így aztán ha nem is volt szándékomban összecsukható bringát venni, csak megvettem. Ha lejár a részlet, akkor meg havonta 11200 forintot spórol majd nekem. Gyere a papához!

Ráadásul ezt olyan kicsire össze lehet csukni, hogy poggyászként felszállhatok vele bármire, amire a gyalogos felszállhat. Úgyhogy szaporodnak a különleges bringák az udvaron. Bizonyára feltűnt, hogy a bringa kicsit világít a vaku fényében. Naná! Az első dolog bringavásárlásnál, hogy az ember Pestkompatibilissé teszi. Látszani kell. Mivel én magam a kukás mellény nagy ellenzője vagyok, a bringáim világítanak. Már régóta matricázom a bicikliket, sokkal biztonságosabbak így. Ma délután a szép új foldingot is bematricáztam, holnap már ezzel megyek Büdipestre.

Persze adtak hozzá lámpákat is, de oldalról nem nagyon látszik az ember, ha csak lámpával világít. Hogy a bringa miként teljesít a városi forgalomban, arról írok majd. Mindenesetre ma kipróbáltam itt Szobon, a hétsebességes váltónak köszönhetően száguld, mint a szélvész. Holnap lesz döbbenet, amikor öltönyben begurulok vizsgáztatni ezzel a csodabringával.

Megcsodabringásodásotokért

Ahogy ígértem, itt a matricázós történet folytatása.

Egy fárasztó délelőttöt követően csak sikerült végre eljutnom Gergőhöz. A délelőtt tényleg lassan telt, mert már valamikor reggel megkaptam Gergőtől egy "hevenyészett" látványtervet arról, miként képzeli el a bringán a matricákat. Hogy tetszett-e? Pont így képzeltem én is.

Így aztán fél egy körül már poroztam is Budaörsre, ahol a "mester" dolgozik. Mivel a bringát amúgy is nehéz lett volna felcipelni az emeletre, mindenképpen le kellett volna venni a dobozt róla. Így ezt már idehaza megtettem és csak a dobozt vittem Gergőhöz. Mire odaértem, a matricák már mérethelyesen ki is voltak vágva. Miből és mivel? Hát öntapadós és fényvisszaverős matricából egy szuper vágógéppel.

Tudtam én, hogy a matrica felhelyezésében profi a fóliás barátom és egy percig sem kételkedtem abban sem, hogy az eredeti matrica leszedésében is az. Mert az eredeti matricát le kellett szedni, ennek a helyére megy az új, fényvisszaverős változat.

A matrica leszedésére profi eszközökkel rendelkezik Gergő és rutinja is van, így az egész művelet nem tartott tovább 2-3 percnél. A matrica helyén ottmaradt a ragasztó. Ezzel mi lesz?

A profizmus abban rejlik, hogy az ember mindenre tudja a megoldást. A ragasztó jöjjön le, de a festék ne. Ehhez mi kell? Az átlagember nem tudja. Gergő igen, így a festék megmaradt, a ragasztó távozott. Pár perc múlva már ment is fel az új felirat.

Mint korábban a látványterven láthattátok, a viszikli.eu felirat ment vissza, megérdemli a reklámot az én bringám oldalán is. Apropó: sokan kérdeztek a bringáról és én udvariasan válaszolok is, miközben minden válasz megtalálható a viszikli.eu weboldalon. Árak, variációk, minden. Szóval alulra ez a weboldal került, csak egy kicsit kisebben és fényvisszaverős matricákból. A dizájn megmaradt, Gergő megrajzolta a fénykép alapján, amit este küldtem neki.

E fölé került az én weboldalam reklámja, ezért kezdtük a matricázásnak neki. Mert hamarosan több eseményen is részt veszek a bringával és mivel biztosan fényképezni fognak, hadd kerüljön rá a képre a két cím is. Kell az önreklám.

A doboz egyébként eléggé odavan, így valószínűleg készítünk majd egy másikat, de egyelőre megteszi. Az idei nyarat még kihúzza. Hazaérve felkerült a bringára, így a Bakfis egészen jól mutat már most is.

Nem fotosoppoltam a képet, ilyen jól kiemelkedik a felirat vaku nélkül is. És ez a lényeg. Nappal reklám, éjjel figyelemfelhívó fényvisszaverő. Hosszú ez a bringa, nem baj, ha látszik oldalról a sötétben.

Nem mondom, hogy nem kerül még matrica a bringára, de egyelőre elég ennyi is. A betűtípust direkt hasonlóra terveztem, mint a viszikli.eu betűtípusa, ezzel is hangsúlyozva azt, hogy mennyire egyetértek az egész dologgal. És nagyon élvezem. Úgyhogy hamarosan egy hosszabb túra, majd írok róla.