A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lánc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lánc. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. szeptember 8., hétfő

Monoblokk csere, avagy amikor nincs értelme barkácsolni

Amolyan kétkezi, minden iránt érdeklődő emberként egy csomó dolgot képes vagyok magam is megoldani. Biciklit például csukott szemmel szerelek (vagy tök sötétben, zuhogó esőben, országút szélén, ilyesmi...). De vannak olyan esetek, amikor nem éri meg barkácsolni.

A minap kilazult a reku (fekvőbringa) hajtóművében valami és ettől a hajtókarok elkezdtek lötyögni. Határozott kottyanás volt érezhető minden tekerésnél. Persze mikor lazuljon le, ha nem éppen egy túra első részén... Így kénytelen voltam végigtekerni így a Pilisi tekerőt. Próbáltam kímélni a bringát, ami persze lehetetlen.

Hazaérve a Józsival, a szomszédommal megnézegettük, hogy mi is lehet a baj és azt láttuk, hogy a monoblokkban történt valami.
Nekiálljunk megcsinálni? Próbálkoztunk, de hamar rájöttünk, hogy nincs értelme. A monoblokk kihajtásához kihajtó szerszámra van szükség, ami nekem nincs.
Sőt, a hajtókar levételéhez is szerszám kell, ami nekem megint csak nincs.

Így inkább szervizbe vittem.
A szerviz 10.00-kor nyitott, előzetesen leegyeztettem e-mailben, hogy jövök. (Megjegyzem, hogy az egyetlen szerviz ez Budapesten, ahonnan még sosem küldtek el és most is írtak azonnal, azaz reggel 6.50-kor, hogy jöjjek csak, megoldják a problémámat... na, ilyen hely a BigBike). Nyitásra ott is voltam.
Mivel a srácokkal régóta nagyon jóban vagyunk (nem nehéz, mert jó fejek mindannyian), megengedték, hogy lemenjek velük a "barlangjukba" és nézzem, amint varázsolnak.

Természetesen volt nekik mindenhez speciális kulcs, így nagyjából fél óra alatt hajtókarok le, monoblokk ki, új monoblokk be, hajtókarok fel és készen is voltunk.

És ha már ott voltam, megnézték a fogaskerekeimet és a láncomat is. Szerintük a telet még kihúzom ezekkel (kár a sárba, sós hólébe az új lánc és fogaskerék), aztán tavaszra majd újítunk.


Összegezve tehát szívhattam volna odahaza, leverhettem volna a kezemet ezerszer, szétcseszhettem volna a monoblokk körmeit, hogy aztán már speciális szerszámmal se lehessen kivenni. És tökig olajos lehettem volna mindettől és még akkor is csak ott tartottam volna, hogy ki van szerelve a rossz monoblokk és helyette kell egy jó, amit meg kell venni, be kell szerelni, mégpedig szakszerűen.

Ehelyett 1500 forintért megvolt minden (nameg a Shimano monoblokk ára ami 3000 HUF).
Én azt mondom, 1500 forint az az összeg, amiért nem állunk neki buherálni, hanem rábízzuk a profikra...

2014. augusztus 24., vasárnap

Tekeredik, csavarodik és mégsem dezoxiribonukleinsav...

Vettem ugyebár ez a fekvőbringát. Használtan és jó áron.
A használt dolgok vásárlásánál van egy olyan faktor, hogy tudomásul kell venni: lesz mit rajta csinálni.
Ezt elfogadtam és ennek fényében semmi negatív hang nincs az alábbi bejegyzésben. Csupán sztorizgatok.

Szóval, a bringa lánca ugyebár hosszú, ezért két csőben fut. A felsőben jön előre, ez a húzott ág és az alsóban megy hátra, ez a terheletlen, vagy pihenő ág.
A húzott ág csöve vékonyabb, a pihenő ág csövét viszont az előző tulajdonos javította, maga rakott be egy vastagabb, elektromos szerelésekhez használatos csövet. Tökéletesen megfelel a célnak.
Miért írom ezeket: Lassan kiderül...
Szóval Attila barátom, akitől a fekvőbringás fertőzést elkaptam, úgy indul a bringájával, hogy a pedált beállítja a megfelelő helyzetbe és a lábával nyom egy erőset és már megy is. Ehhez a pedált hátra kell tekernie.
Én is ezt próbáltam csinálni, de a pedált hátra tekerve a lánc lejjebb ugrott egy fokozatot, azaz a váltónál valami nem volt rendben. Gondoltam én, hogy ez nem normális, mert az ilyen váltós bringáknál simán lehet hátrafelé tekerni, semmi baj nincs belőle.
Nálam nem, mert a bringa leváltott egyet-kettőt és indulásnál meg próbált visszatérni a beállított helyzetbe, éktelen recsegés-ropogás közepette.
De mitől vált le?
Töprengtem ezen és arra jutottam, hogy a láncvezető cső feszíti kifelé a láncot és ezért.
Így a láncvezető, alsó csőből levágtam annyit, hogy még a hátsó kerék felnijéig érjen. Aztán később még többet, mert felesleges túl hosszan csőben vezetni a láncot.

Semmi változás.
Állítgattam a váltót, semmi változás.
Olajoztam, semmi...
Aztán ma, ahogy nézegetem a láncot, azt vettem észre, hogy mintha tekeredne. Azaz, mielőtt a csőbe belemegy, már nem vízszintes, hanem srévizavé áll. Azaz átlósan, keresztben.
De mitől?
Gondoltam, hogy hátha vájatot csinált már a csőben és ez a vájat nem engedi befordulni rendesen.
De ahogy a csövet tekergettem, a lánc nem tekeredett, azaz a csőben semmi hiba nem volt.
Amúgy is, a cső majdnem új, nem lehetett ideje így bekopni.
Akkor mi van???
Gondolkodtam és ahogy lenni szokott, megvilágosodtam:
Vettem egy alkoholos filcet és befestettem vele a lánc felém eső oldalán pár szemet. Aztán a pedált hátra tekerve figyeltem, hogy mikor bukkannak ki a túloldalon.
Semmikor.
Illetve a láncot teljesen körbetekerve kétszer jelent meg újra a jelölés az én felemen.
Úgyhogy most lassabban tekerve néztem a túloldalt és lám, ott a jelölés.
Azaz a csőben a lánc tett egy 180 fokos fordulatot.
Aki rátette a csövet, amikor szétszedte a láncot, aztán áteresztette a csövön, nem figyelt oda, hogy a lánc ne tekeredjen meg. Megtekeredett. A túloldalon meg összerakták a szemet, fordítva.
Így a szerencsétlen lánc nem tudott mit tenni, a csőben tett egy fordulatot. Az első fogaskeréknél is feszült és a váltóra érkezve, a terelőkeréknél is.
És ezért váltogatott le a bringa, ha hátrafelé tekertem a pedált.
Józsi barátom, aki egyben a szomszédom és nincs a szótárában a "nem" szó, most is segített és egy pontozóval és egy 100-as szeggel szétütöttük a láncot, majd a csavart kivéve raktuk össze újra.

Az eredmény?
Hihetetlen!
Már mentem ezzel a bringával úgy 300 kilométert és egészen hozzászoktam, hogy a lánc surrog, de mint az állat a csövekben. Azt gondoltam, ez a normális.
Aztán ahhoz is hozzászoktam, hogy a váltó hangos, azaz zörög.
Most meg?
Néma csend.
Egy diszkrét súrlódási hang hallható csak a felső csőből, mert a húzott ágon ugyebár feszül a lánc és törvényszerűen súrlódik a nem tökéletesen egyenes csőben. De ez is szinte alig.
Alul meg?
Síri csend és hullaszag.
És a pedált nyugodtan tekehetem hátra, nem vált semerre a váltó.
Doxa.

A hajtáslánc csendes és megbízható lett.
Szóval a nagy tapasztalat:
Egy rekumbens bringánál sosem tudhatod, hogy mi történik a vezető csövek belsejében, úgyhogy GYANAKODJ!