"Öreg vagyok, napról napra gyengülök..."
Amikor az ember 42 éves, akkor 42 éves. Hiába vagy fejben még 24, a tested már jelez. A fiatalokra jellemző, maximum 1 hetes betegségeket felváltják az elhúzódó bajok. Derékfájás, kéz- és vállfájdalmak. És a 35 feletti férfiak 50%-ánál a prosztata is rendetlenkedik néha.
Összefoglalva: minden az ellen szól, hogy mozogj. Mert mozogni fáj.
De akkor mi lesz? Megállunk és elkezdjük növeszteni a sörhasat? Szépen lassan hízunk és elfogadjuk, hogy ez így helyes? Beszerzünk a betegségeink mellé egy cukorbetegséget is? Tovább terheljük az izületeinket és így egyre jobban fáj a mozgás? És végül már nem lesz kiút a malac életformából?
Valahol az ember azt mondja, hogy NEM! ELÉG!
És mindenki a maga képességeinek megfelelően tesz ez ellen a folyamat ellen.
Én magam régóta bringázom. Már régen 140 kilósnak kellene lennem, ha a genetikát figyelem, de nem lettem. Igaz, csúcsidőszakban voltam már 104, de mostanság már 8-assal kezdődik a tömegem. Nyolcvan valamennyi.
És ez jó. Ha meglesz a 82, amit kitűztem célnak, akkor majd szólok.
Addig is a bringázásról annyit, hogy rövid távokon megoldom én hagyományos biciklivel a dolgaimat, de ezt nem tekintem sportnak. Igaz, az ember mozog, de inkább közlekedés ez, mint sport.
De mi van a hosszabb távokkal? Mi van, ha 50 felett szeretnék tekerni?
Ezt is megoldottam, van nekem jó KTM bringám. Van is benne vagy 100 ezres már, de még mindig Doxa. Na, ezzel már 7-szer kerültem Balatont és sok hosszú bringázáson túl vagyunk már.
De mostanában fájogat a kezem. Az alkarom alapból fáj május óta, azaz 3 hónapja. A vállam is szokott fájni, de ez szerencsére csak hosszabb távokon jön elő. A csuklóm is fájogat néha. Mindez a támaszkodástól van. Akárhogy állítod be a biciklit, támaszkodni mindig kell. És az fáj.
A prosztatámmal 2004-ben kezdődtek a bajok és teljesen meggyógyultam, de biztosan nem tesz neki jót a sok nyeregben ülés. A doki anno azt mondta, hogy ne biciklizzem, de erre azt válaszoltam neki, hogy vágják le előbb a lábamat...
De akkor mi is a megoldás?
Feküdj!
Azaz a rekumbens bringa. Nincs nyereg, a prosztata nyugszik. Nem kell támaszkodni, így a kéz sem fáj. És nem mellesleg a légellenállás annyira kicsi, hogy átlag 10 km-rel többet lehet vele menni, mint ugyanazon a szakaszon a normál bringámmal.
A rekumbens bringa drága mulatság. Ha rákeresel, azt fogod látni, hogy 600 ezres körül vannak újak. Na, 600 ezrest akkor sem adnék bicikliért, ha lenne 600 ezresem ami nem kell éppen sehová.
Ilyen az én életemben nem lesz soha.
De használtban egész jókat lehet venni egy normál bringa áráért.
Én elmentem egészen Bajára, de megérte.
Igaz, a fényképek alapján egy másikat néztem ki, de végül ez lett belőle.
Este hat körül értünk haza a bringával, naná, hogy ki kellett próbálni. Nagyon féltem tőle, hogy fogok vele boldogulni, de szerencsére jó érzékem van a bringázáshoz, így gyakorlatilag 10 perc alatt tanultam meg vele menni. Gyorsan tettem rá egy lámpát és el is indultam Nagymarosra. Útközben videóztam is, itt nézheted meg:
Ahogyan a videóban is mondtam, a legnagyobb örömöm az, hogy nem kellett vele napokat bajlódjak, hanem egyből ment. Nagymaros 13 kilométer, oda vissza összesen olyan 30-at mentem. Elég is volt elsőre. (A fotó vacak, egy srácot kértem meg rá és nem volt vénája a fotózáshoz...)
A legfőbb tapasztalat, hogy fekvő bringán fel kell öltözni nyakig, mert nagyon fúj a szél és kihűl az ember bele. Hazaérve gyorsan bekötöttem az agydinamót (működik rendesen) és rá egy bazierős lámpát. Kipróbáltam, nappali fényt csinál. Ráhekkeltem gyorsan kisebb táskákat, hogy legyen hová eldugni ezt-azt.
Volt egy kósza gondolatom, hogy ma már ezzel megyek dolgozni, de ez a 75 kilométer második napon még sok lett volna. Úgyhogy szoktatom még magamat és majd csütörtökön megyek vele. Az oda-vissza 150 kilométer lesz, ami már méltó egy rekumbens biciklihez.
A tapasztalataimat majd leírom és teszek fel képeket, de tegnap este már nem volt energiám fotózgatni.
