2014. április 26., szombat

Dobozosból kosaras

Igazán nagyon nem zavart ám engem a doboz és normál használat mellett még évtizedekig elközlekedtem volna vele, de már csak egy hét és Balatont kerülünk a Bakfissal. És ettől parázok. Helyesebben attól parázok, hogy szembe szél esetén meg fogok degleni. Mert egy dobozos bringának van ám légellenállása.
Szóval ezen okból kifolyólag már régen elhatároztam, hogy ha tehetem, a dobozt lecserélem egy kosárra. Mert a kosárnak nincs légellenállása. De honnan lesz kosaram, mármint ekkora kosaram? Több barátom javasolta, hogy lopjak egyet valamelyik Tecsótól. De én meg úgy vagyok ezzel, hogy ha a pokolra kell jutni, akkor inkább a paráznaság miatt jussak, ne lopás miatt. Úgyhogy elkezdtem keresni azokat a cégeket, amelyek bevásárlókocsikat forgalmaznak. Találtam is egyet Lajosmizsén, úgyhogy hajrá! Sok reményt nem fűztem a dologhoz, hogy pont nekem, pont egy kocsit eladnak olcsón... És mégis!
Tegyük hozzá, hogy nagyon jó fejek voltak alapból is, pénteken délután is volt rám türelmük. És amikor elmagyaráztam a dolgot és megmutattam a bakfis képét, egyszer csak INGYEN nekem adták a képen szereplő kosarat. Látták a lelkesedésemet. Hazahoztam és neki is álltam megbuherálni.
Persze korábban leméregettem mindent, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire passzolni fog a kosár a Bakfisra. Mert centi pontosan passzol. Már felcsavarozás előtt láttam ezt.

Nem teszünk fel egy ilyen rozsdás cuccot szép bringára, úgyhogy hazafelé jövet vettem matt fekete akril festéket és lefújtam a kosarat. Így azért már jobban nézett ki.

És ha már nekiálltam, egy fekete bringa nagyon jó terep arra, hogy matricákkal kicsit megbolondítsuk. Lassan éjfél van, így azt nem mondhatom, hogy gyorsan készen lettem, de azért megérte szórakozni vele. Igazából nem is vagyok még kész, de már így is jól néz ki. Íme a matricázott változatról néhány kép:
Közelebbről:
Elölről:
És tessék kapaszkodni, mert hátulról meg brutális! A piros, extra matricákat Andris barátomtól kaptam, köszi még egyszer. Jó cucc, vagy ötször annyi fényt ver vissza, mint az én matricáim. Valósággal olyan, mintha piros lámpák lennének hátul. Van még belőle, holnap teszek fel még. Most ilyen:
Szóval itt tartok most. Sajnos a dolog nem tökéletes, mert a kosár eleje nagyobb kanyaroknál lefogja a kormányrudazatot, de holnap sikítóval kimetszek belőle egy darabot. Így éjfél körül már csak nem akartam sikítózni. 
Olvasói kérdések alapján egy kis kiegészítés: jól látja az, aki azt mondja, hogy a kosárban elhelyezett cuccoknak is van légellenállása. Az a lényeg, hogy a doboznak mindig, tök üresen is full légellenállása van, míg a kosárnak csak annyira, amennyit belepakolok. És a doboz van vagy 15 kiló, a kosár pedig "csak" 10 kiló. Úgyhogy megérte buherálni mindenképpen, de ígérem, hogy a tapasztalataimat megírom majd. Azaz folyt. köv...

2014. április 13., vasárnap

Elétek megyek

Valahogy úgy hangzott az első mondat, mint amit a címben leírtam. Egy szimpla elhatározásról szól, hogy a Börzsönyi bringázásra érkező barátaim elé kerekezem, Szobról Vácig, majd velük együtt hazakerekezem. Az elhatározást tett követte, de nem ez az érdekes a történetben.
Az érdekes az a történetben, hogy a dobozossal mentem és egészen jó sebességeket sikerült vele tartani. Mármint odafelé, merthogy odafelé Kryx barátommal nyomtuk és nyomtuk. (A blogger motorja egyszer csak úgy döntött, hogy nem jeleníti meg  Sportypalról beágyazott tracklogot, így kénytelen vagyok linket beszúrni, de erre kattintva a túrát megnézheted és elemezheted te is. Íme:)
A túra részletei ide kattintva megnézhetőek.
Amikor megérkeztünk, jutott némi pihenés, de a legfontosabb megállapításom az, hogy az igazi fekvőbringa bizony az enyém.

És további érdekesség, hogy míg odafelé nyomtuk rendesen és az utat megtettük 1óra 43 perc alatt majdnem 18 km/h-s sebességgel, addig hazafelé nagyon lájtosra vettük, sok megállással. És mégis azt látjuk a hazaút tracklogjából, hogy sokkal több energiát fogyasztottam el.
Íme a hazaút linkje, ide kattintva nézheted meg.
Azt lehet látni, hogy míg odafelé 1354 kcal fogyott, hazafelé 1946 kcal-t égettem el. A mérés azért is objektív, mert van már szívfrekvencia-mérőm és így a Sportypal azt is látja, amikor csak gurulok a lejtőn, azaz éppen lazsálok. Érdekes amúgy megnézni (a térkép job felső sarkában kapcsolgatható gombokkal), hogy miként kapcsolódik össze a magasság (Alt) és a szívfrekvencia (HR). Simán lehet látni, amikor egy dombon felfelé tekertem.
És azt is lehet látni, hogy az első úton a zsírégető tartományban volt az átlag HR-em, azaz végig fogytam, míg hazafelé éppen alatta, így hiába fogyasztottam több energiát, a fogyáshoz ez a poroszkálás nem elég. Nekem ugyanis a fogyáshoz, zsírégetéshez 133 és 144 HR között kell lennem.

Mindent összevetve jó kis nap volt ez és ezen a kétszer 30 kilométeren elnyomtam annyi energiát, mint egy Balaton kerülésen a 206-on szoktam. Érdekes lesz megnézni, hogy a Balaton körön a dobozossal mennyi energiát fogok felhasználni, mert most már biztos, hogy ezzel megyek. Ezzel nekem is kihívás és nem lesz unalmas.
Stay tuned! Nemsokára jön a május 3-a és meglátjuk!
Este még átugrottunk Szlovákiába Helembára meginni egy sört ez pedig azért volt extrém sport, mert országúti kerékkel kavicsos úton tök sötétben nem egy életbiztosítás közlekedni és nem is nagyon öltöztünk fel, így hazafelé már kicsit hüsi volt az esti 4 folk celsius.
Addig is ma elmegyünk egyet a Börzsönybe egy kis magasságot gyűjteni, kellemes kis 65-öst lenyomunk, Márianosztra és Kóspallag, majd Vác útvonalon.

2014. április 6., vasárnap

Szintkülönbségek és a bakfis

Miután leadtuk a szavazatunkat, egy hirtelen ötlettől vezérelve és a szép időtől motiválva nekiindultunk a párommal a Börzsönynek. A terv az volt, hogy feltekerünk Márianosztrára, ott eszünk valamit majd hazatekerünk. Közben megállunk valahol napozni kicsit. Én a dobozossal mentem, mert gyűjteni kell a kilométereket a Balatonkör előtt és szoknunk kell egymást. Az első megálló a Mária -forrás volt.

Ez nagyjából félúton van Nosztra felé és itt éppen kéri is az ember lába, hogy álljunk meg egy kicsit. A víz finom és hűs, a környezet festői és nyugodt. Egészen nehezünkre esett továbbindulni. Azért megtettük és hamarosan már a Márianosztra táblánál pózoltunk.
Hazudnék, ha azt írnám, hogy csak a szép idő motivált minket, mert a mai döntésünkben nagy szerepe volt annak is, hogy van Nosztrán egy Hangulat étterem, ahol jó kajákkal várnak mindenkit. Na, erre készítettük a gyomrunkat, nem is hiába.
Igaz, még eléggé előszezonos volt a hangulat, de én nem is bánom, sőt kifejezetten díjazom, ha nincs tolongás. Az nem is volt, viszont finom kaják, azok voltak. Be is nyomtunk fejenként vagy 4000 kcal-t, aztán indultunk tovább. Azt találtam ki, hogy leereszkedünk egy olyan úton, amelyiken anno barátokkal felfelé már feltekertem. Tudtam, hogy nagyjából Zebegénybe lyukadunk majd ki és így is lett. A túráról készítettem útvonal-mentést, bár néha elfelejtettem újraindítani, így a szoftver zöld vonallal kötötte össze a kimaradt részeket. A lényeg ide kattintva így is látszik. Szép helyeken jártunk, senkivel nem találkoztunk.
Zebegénybe érve egy órát feküdtünk a Duna partján, vittem magammal pokrócot, de akár heverőt is vihettem volna, mert a bakfis dobozában még az is elfér. Készítettem panorámafotókat, de valahol elvesztek az éterben. Egy telefon sem tökéletes. Ahogy egy bicikli sem. A bakfis kormánymarkolata ezen a hosszabb úton eléggé törte a kezemet, így rászántam magamat arra, hogy a korábban megvásárolt markolatot feltegyem. Hazaérve ez volt az első. A régit levágtam.

És az újat feltettem. Lehet kapni ilyen aszimmetrikus markolatpárt, ahol a váltó oldali rövidebb.
És a túloldali meg hosszabb.
Na, ez már kényelmesebb lesz. A mai napot összegezve abban megállapodtunk a feleségemmel, hogy minden szabad vasárnapon bringázni fogunk és inkább eszünk valahol valamit, minthogy Ő a vasárnapját főzéssel töltse. Ezt persze én már régen mondogatom, de eddig valahogy nem sikerült rábeszélnem. Szóval a mai nap tökéletes volt, még akkor is, ha a szavazáson sajnos a kevésbé rosszra kellett szavazzunk és nem egy jóra. Szerencsére az életben a legfontosabb dolgokhoz a politikának semmi köze nincs és a bringa az, ami minden napot csodálatossá tud varázsolni. Így volt ez ma is.