Bár lenne rá pénzem, de elvből nem adok 40 ezrest egy olyan valamiért, amely anyagáron 4 ezresből jön ki. Ha az anyagár duplájáért adnák, naná, hogy megvenném, mert az tisztességes haszon. Sőt, még egy tízes is az. Nade negyven...
Ja, hogy miről van szó? A címben szereplő egytengelyes bringautánfutóról.
Ilyenről ni: kattints ide!
Minek ez nekem? Ha az ember hosszabb túrákra megy, nem fér el minden egy bringán. Akkor meg főleg nem, ha az ember családostul és barátostul megy. Nem várhatom el ugyanis a családtól és a barátoktól, hogy fejenként 20-40 kilókat cipeljenek.
Erre megoldás a bringautánfutó. Meg sok másra is.
Például az esélyegyenlőség jegyében. A nyáron - illetve inkább már ősszel - voltunk a Balaton körül és akkor eszeltem ki, hogy legközelebb én viszem a csomagokat. Mert így nekem is megterhelő a túra, a többieknek meg kevésbé. Így lehet kiegyenlíteni az esélyeket. Lehet, hogy nagyképű vagyok, de az tény, hogy nekem, aki minden nap bringázom, egészen más a teherbírásom, mint azoknak, akik csak az unszolásomra jönnek el velem. Ha tehát én viszem az ő csomagjaikat is, máris más lesz a helyzet. Ők is jobban élvezik a túrát, meg én is.
És a bringautánfutó jól jön, ha az ember be akar vásárolni. Mint bevásárlókocsit, be lehet tolni a piacra, szupermarketbe, stb.
Miért sajátkezűleg?
Waltonnal találtuk ki, ő is szeretne magának már régen egy ilyet. És egyetértünk abban, hogy meg tudjuk mi ezt csinálni ketten is, a most következő téli estéken. Neki van műhelye, tud hegeszteni, a műanyagokkal is ügyesen bánik. Majd ketten jól kitaláljuk és megcsináljuk. Kell hozzá pár méter cső, egy-egy kemping kerék, némi festék és sok türelem.
Ezek mind megvannak. Úgyhogy megcsináljuk.
És ha kész van, majd jól levideózom és megmutatom, nameg egy rövid számvetést is csinálok róla, mennyibe is kerül valójában egy 40 ezres utánfutó. Megeszem a kalapomat, ha nem hozzuk ki egy tízesből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése